Relatív nyárértelmezésekről

Akkor most elmesélem, milyen az, amikor Belgiumban is van nyár. Mármint nem belga nyár (eső, 20 fok, erőtlenül próbálkozó napsütés, mezítlábazást felejtsd el és paplant se kell cserélni téliről), hanem Igazi Nyár. Igazi Nyár az én aránylag önkényes értelmezésemben az, amikor akármi van rajtam nem fázom se éjjel, se nappal, sőt, hűtött/jeges vizet kívánok. Ez 28 foknál kezdődik, a felső határ nem foglalkoztat.

Az ilyenféle időjáráshoz a belgák ám nagyon nincsenek hozzászokva. Amikor mégis 25 foknál több van, akkor viccesek lesznek, íme az elmúlt pár nap gyűjtése. 25-34 fokot kell hozzá képzelni, nem 42-t. Mind igaz.

- 25 foknál a rádió közli, hogy ez trópusi időjárás.

- 30 foknál, hogy hőhullám.

- A helyi fitnessteremben (ahova a tánc nyári szünete miatt járok alakformálni) komoly vitatéma volt a héten, hogy amelyik napra 34 fokot mond, azon elmaradjon-e az aerobikóra. Velem együtt megvoltunk hárman, így nem maradt el, a másik két megjelentről nem derült ki, belga-e. A tanár azért úgy kezdte az órát, hogy extrém körülmények vannak, úgyhogy igyunk és pihenjünk közben eleget.

- Egy flamand ismerősöm (akinek amúgy zöldövezeti háza van) a házinyulát ketrecestül a pincébe költöztette, és körberakta rendszeresen cserélt, fagyasztott vizespalackokkal, a nyuszi  túlélését biztosítandó. Majd félóránként képeket közölt facebookon az állat állapotáról és a jeges palackokhoz való viszonyáról.

- A tanácsi menzán napokra bezárták a grillpultot – se csirke, se sültkrumpli. Szegény munkavállalót nyilván nem lehet a kinti hőség mellé bentivel is terhelni, mert jön a szakszervezet a konyhássztrájkkal. (Én meg megint azzal jövök, hány magyar munkanélküli sütne szívesen krumplit akárhány fokban és szolgálna ki három nyelven annyiért, amennyiért ők itt egyiket sem teszik.)

- A munkahely belső weboldala is hemzseg az okosságoktól, például: ne menj ki az épületből 11 és 3 között. Aha, mikor bent meg nincs csirke, csak tonhalas tészta. Meg hogy változasd meg a munkarendedet, és kezdj pl. reggel 7-kor. Utóbbit a tolmácsoknak szóló portálon (nyilván nem okoz gondot, ha az ülés csak 10-kor van).

- A pálmát a Bizottság főhadiszállása viszi, ahol egy barátnőmnek van most szerencséje dolgozni. Ott felmondta a szolgálatot a légkondi, a magyarázat pedig így hangzott: „Túl meleg van, ilyenkor leáll.” Lehet ebben valami, mert az áprilisi 21 fokból bezzeg mindig bírnak 16-ot csinálni.

Magam részéről jól mulatok, és kimondhatatlanul élvezem az évnek azt a 4 napját, amelyiken szandálban csattoghatok Belgaföldön. Szombaton a hőmérséklet még a tengernél is megütötte a 28 fokot, így strandolást irányoztam elő. Alexandroszt azért meg kellett győzni – mert ő meg a belgákhoz képest a skála másik vége, neki ez az időjárás tavasz, ennek a tengernek meg a közelébe se megy, nemhogy bele. Na azért felkeltünk szombat reggel 7-kor, tekintettel arra, hogy a tengerre vezető autópálya úgy bír bedugulni, mint otthon az M7-es, azzal súlyosbítva, hogy itt egy hétig van nyár, ergo aki egy évben egyszer megy a tengerhez, az is ezen a szombat reggelen teszi.

Még jó, hogy korán mentünk, mert így elcsíptük a két órán át tartó napsütést és 28 fokot, gyönyörködtünk a végtelen tengerben és a fűcsomókkal tarkított homokdűnékben, sőt, sikerült egyszer olyan 10 másodpercre meg is mártóznom a jéghideg vízben.

Az ilyen élvezetek itt nem tartanak sokáig. Mire vizes lett a fürdőruhám, megjöttek a felhők. Miközben az ország belsejéből még mindenki harmincegynéhány fokokról siránkozott a facebookon, ránk le-leszakadt egy-egy kisebb zápor. Alex a víztől biztonságos távolságban tanyázva hősiesen állta a strandolási igényemet, de azért megjegyezte, hogy ugye ezt az időjárást szoktuk amúgy ősznek hívni. Szó ami szó, hazafelé jólesett egy finom meleg tea a benzinkútnál. Nem kellett sok belgával sorbaállnom érte ;)

Souvlaki, parakalo

Ma elnökséget váltottunk, leköszöntek a lettek – vége az angol csatornából jövő önbizalomépítő lettangolnak – és trónra került Luxembourg. Mostantól a nap nagy részében franciául fognak karattyolni, ami kényelmetlen lesz munkamegosztásilag. Mivel franciás majdnem mindig van hármunk közül 1, ő inkább csak elnökölni fog, elég az neki, a többi hozzászólást meg félóránként váltva osztjuk. Ha 2 franciás is van mellettem, akkor persze könnyebb nekik, de akkor matekzseni legyen a talpán, aki kiszámolja, hogyan kell elosztani a munkát három egyenlő részre, adott nyelvkombinációkkal. Meg akkor se egyszerű a munkát elosztani, ha az elnök mégse beszél sokat, és félúton rájövünk, hogy mégiscsak 20-percezni kellett volna, mert így meg semmit se csinál a franciás kolléga, csak szót ad. Sebaj, majd elügyeskedünk valahogy, csak annyit remélek, hogy Luxembourgnak a fél év alatt nem jut eszébe németül elnökölni. Mikor a luxembourgi száműzetéseken zsemlét veszek magamnak és jól jönne, akkor sose tudnak németül, úgyhogy reméljük, elnökölni sem támad kedvük.

A nemzetközi helyzet meg persze fokozódik. Pláne a görög. Adott ugye a patentre megszervezett nyári vakáció, A-ból B-n át C-be, majd D-n át vissza A-ba, ahol a bökkenő, hogy B = Görögország. Már jó büszkék voltunk Alexandrosszal, hogy sikeresen összekoordináltuk a projektet, igazi példamutató, határokon átnyúlóan mobilis európai fiatalokként, párhuzamos univerzumokban navigálva: ideértve mindent az EU és a NATO működésétől az augusztusi hollandiai tanulmányutamon meg édesapám Finnország-Balaton irányú mozgásán át az Égei-tengeri légitársaság menetrendjéig. Szóval kiokoskodtuk a dátumokat és repjegyeket minden irányba, temrészetesen mindent ki is fizettünk, aztán mire végre majdnem itt van, csak pislogunk, hogy mi lesz ebből.

Eddig annyi, hogy egyre jobban tudok görögül. Egyrészt minden este a görög tévé harsogja a lakásban a folytatásos dráma legfrissebb fejezetét, másrészt meg mielőtt még ez a balhé kirobbant volna, beszereztem és elkezdtem szorgosan tanulmányozni ezt az alábbi művet:

Azért vettem igazából, hogy tudjak magamnak majd a görög szigeten önállóan rendelni az étteremben meg alkalmasint szórakoztassam magunkat meg a görögöket egyéb jól irányzott megnyilvánulásokkal. Reméljük, nem olyan haszonkulcsú befektetés lesz ez a könyv is, mint amivel az EU meg az IMF próbálkoztak...